A szüleid MÁR, a gyerekeid MÉG ki vannak szolgáltatva neked, miközben aktívan dolgozol. Nem csoda, hogy ’szendvicsgenerációsként’ állandó stresszben élsz. Minél később vállalsz ráadásul gyereket, annál többet töltesz majd szendvicsben. Beszorulva a szülők és a gyerekek közé, mint egy párizsi a vizes zsemlébe.
Hol felülről, hol alulról préselődve. És az aktuális élethelyzettől függ, hogy épp mi csúszik ki belőle: az anyagi, mentális, párkapcsolati problémákból eredő boldogság hiányának darabkái. Mégis hogyan élhetnél boldogan a szendvics közepén?
Bosszantó látni ezeket a sorokat. Ezt tudom. (Képzeld el, milyen leírni őket…)
Tudom, milyen az, amikor a gyerekek kicsik, és mindenben rád számítanak: élelemben, ruházatban, lakhatásban, ANYA/APA-TAXIBAN, gondoskodásban és támogatásban. Eközben segíted őket, hogy kibonthassák a saját szárnyaikat, és saját magukra hagyatkozzanak, ahogy felnőnek.
Ez nem mindig sikerül azután se, miután kirepültek.
Ott vannak a szülők, akik idővel rád számítanak élelemben, ruházatban, lakhatásban, LÁNYOM/FIAM-TAXIBAN, gondoskodásban és támogatásban.
Nyomasztó az élet a szendvics közepén
Elmondom, hogy miért nem tudod ezt kisujjból megoldani, akkor sem, ha szupererővel rendelkezel.
Ohhh.
“Drága Eszter.”
“Kezdem megszokni ezt az őszinte stílust, de az ilyen odaszúrós mondatokkal engem is próbára teszel.”
Tudom, tudom.
Megértelek.
Tudod, coachként sok mindenben egyetértek veled, például nem mondom el a szakmai véleményem azokról a dolgokról, ami esetleg egyetlen olvasót is nehezebben érint.
Próbálok minél inkább “mainstream” maradni ebben a ’túltolt píszis’ világban, azt ígérni, hogy minden csak hozzáállás kérdése, és szervezéssel, meditációval minden megoldható.
Meg eladom neked a sorok között a “titkot”, ami azonnal mindent megváltoztat az életedben. Egyik napról a másikra.
Talán rájöttél, hogy erősen és szarkasztikusan túlzok.
Az őszinteségnél ugyanis nincs fontosabb.
Különösen fontos akkor is, ha egy többrétegű szendvicsben élsz, amiből már igencsak könnyen esnek ki a dolgok. Hivatásomból kifolyólag a változással, változókorral és a tudatossággal foglalkozom. Három gyermekes édesanya, feleség, nő, de elsősorban ember vagyok.
Ismerem az elcsomagolt hiedelmeinket, a betonná szilárdult változatlan helyzeteket, a harcokat, az örömteli szituációkat, a győzelmeket épp úgy, mint azt, amikor egy kósza probléma gyakran megbízható társsá válik az életünkben.
Nekem is felnőtt vagy annak küszöbén álló gyermekeim lettek.
Beléptem abba a bizonyos B zónába. Szülő vagyok a B oldalon.
És szendvicsgenerációs.
Mi is ez pontosan?
A szendvicsgenerációs problémák nem életkorhoz kötöttek
Sokkal inkább életszakaszhoz.
Tehát bárki benne lehet, akinek a gyermekei még túl fiatalok a teljesen önálló élethez, miközben a szülei már elég idősek és kiszolgáltatottak, és emiatt ilyen‑olyan támogatásra szorulnak.
Hivatalosan az X generációs, a mai 40+ és 55 éves korig bezárólag megtalálható korosztály az, akik több irányból érzik az elvárások súlyát.
A legtöbben még anyagilag is támogatják gyerekeiket, akik egyre később önállósodnak (albérlet, egyetemi kollégium, zsebpénz, tandíj), közben viszont már idős szüleikről is gondoskodniuk kell. Ez lenne ráadásul az az időszak, amikor fel kellene készülni saját nyugdíjas évekre is, ez azonban sok esetben nem valósul meg.
https://www.youtube.com/watch?v=dX3euuqu95A
Milyen problémákkal küzd a szendvicsgeneráció és lehet-e előre felkészülni egy ilyen életszakaszra? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Csatlos Tünde a Nőszemköztben vendégeivel. Érdekes videó. Egy szociológus szemszögéből is vizsgálva a kérdést.
Szendvicsgenerációsként létezni nem csak sok-sok-sok pénzbe kerül, de az állandó testi-lelki-mentális feszültség és stresszes rohanás további gondok forrása.
A kifejezést először Dorothy Miller és Elaine Brody amerikai szociológusok népszerűsítették 1981-ben. Miller a „felnőtt gyerekekről” írt, akik „egyedülálló, magányos stressznek voltak kitéve, amiben az erőforrások és a tőlük elvártak bőven meghaladják a befogadóképességüket”.
De akkor megteremthető-e az egyensúly, vagy sem?
A rengeteg teendő, felelősség, aggodalom mázsás teherként nehezedik a középső, vagyis a szendvicsgenerációra. Ez fokozott stresszel, testi-lelki feszültséggel és állandó kapkodással jár.
Mindez egy olyan életkorban, amikor felüti a fejét az életközépi válság, a nőknél a menopausa és a sürgető öngondoskodás igénye.
Ezzel kezdeni kell valamit, ebben egyetértünk.
(El)repül az idő.
(El)repül a gyerek.
Ismét (be)repül a szülő az életünkbe.
Repülünk mi is. Az előttünk álló új életszakasz, célok, szerepek felé. Szárnyalunk vagy orra bukunk? Valahol rajtunk (is) múlik.
Van, amire képesek vagyunk és van, amire nem.
Mondok például egy dolgot, amire biztosan nem vagy képes.
De előtte kérdezek valamit.
Elhasználtad az összes ébrenléti órádat, és még mindig nem elég?
Nem elég arra, hogy gondoskodj a gyerekeidről, akiknek szükségük van rád. Nem elég arra, hogy gondoskodj a szüleidről, akiknek szükségük van rád. Nem elég arra, hogy gondoskodj a munkádról, aminek szüksége van rád és neked is rá.
Magadról mikor gondoskodsz?
Különösen nőként, akik többet vállalnak gyermekgondozást, idősgondozást és háztartási feladatokat, mint a férfiak.
Ezt a feszültségeit jól megragadták olyan filmek, mint például a Little Miss Sunshine, amelyben egy szendvics családot egy VW lakóautóba zártak.
Egy valamire biztosan nem vagyunk képesek.
A napi 24h-t kitolni és 36-ot csinálni belőle.
Tehát az a kérdés, hogy mit kezdünk ezzel a 24 órával.
Tehát mit kezdj a szendvicsgenerációs problémákkal?
Mentális és fizikális problémák
Dr. Sherrie Bourg Carter pszichológus szerint a kiégés, depresszió, magányosság, fáradtság, elszigeteltség és erős bűntudat (nem vagy elég, többet is tehetnél) mindennapos társsá válhat.
Olyan tünetekkel párosulva, mint
- bénító és frusztráló tehetetlenség;
- kapkodós, türelmetlen és idegesen dühös arckép a tükörben;
- igényeid elhanyagolása, mert nincs időd, energiád vagy motivációd arra, hogy magaddal foglalkozz;
- fáradtság, amely nem múlik el egy-két jó éjszakai alvással;
- spontán szomorúság, boldogtalanságérzés és sírás;
- hirtelen fogyás vagy hízás;
- fizikai tünetek, például fejfájás vagy szívdobogásérzés;
- krónikus szorongás, aggódás a jövőbeli (lét)bizonytalanságtól.
Recept a kiégésre?
Teljesen.
MIT TEHETSZ?
Csökkentsd a nyomást: találd meg az egyensúlyt, kezeld a stresszt. Ha van rá lehetőséged, akkor járj el pszichológushoz, az utadon sherpaként kísérő coach-hoz, csatlakozz sorstársi közösséghez, ilyen a Szülők a B oldalon csoportja is.
Változtass az étrendeden, étkezz egészségesen, kiegyensúlyozottan. A gyorsgyaloglás is mozgás, fokozza a kognitív működést, csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Akár a korai reggeli „kávézós” percekben, de mindenképp legyen saját énidőd. Ez a fajta alapvető öngondoskodás megadja azt az energiát, amelyre szüksége van ahhoz, hogy jobban tudd kezelni a feladataidat.
Ismerd meg a korlátaid. A legolcsóbb segítség a más családtagok toborzásából és a felelősségek megosztásából származik.
A szüleid szomszédai vagy barátai szintén tudnak enyhíteni bizonyos terheiden azzal, hogy időnként elviszik a szüleidet egy találkozóra, vagy akár olyasmivel is, ami olyan egyszerű, mint időnként ellenőrizni őket.
A szervezettség pedig a jó időgazdálkodás kulcsa.
Anyagi „leégések”
„Le vagyok égve.”
Egy kutatás szerint a szendvicsgeneráció tagjainak majdnem 50 százaléka mondja ki ezt a mondatot, azaz kerül nehéz anyagi helyzetbe. A kirepült, ki nem repült, épphogy kirepült, kirepülni próbálkozó gyerekek mellett az idős szülő költségeinek egy része (gyógyszerek, orvosi vizsgálatok, fuvarozás, bevásárlás, ápoló költsége) az eladósodás potenciálját, a végkimerülésig melózás veszélyét hordozza magában. A nyugdíjmegtakarításra esély sincs.
MIT TEHETSZ?
Mivel nem vagyok pénzügyi tanácsadó, nem tudok konkrét javaslatot adni pénzügy terén. Jogász volnék. De ahogy gyermekeid nőnek, már a kamaszkortól segítheted őket alapvető pénzügyi készségek fejlesztésében. Bátoríthatod őket, hogy pénzt keressenek részmunkaidős munkával vagy házimunkával. (16 éves kortól)
Tanítsd meg nekik a háztartási kiadásokat, hogy világosabb képet kapjanak a pénzügyi felelősségről. Ha a főiskola a jövőjük része, a saját költségeik fedezése érdekében már bejáratott „munkás emberekké válhatnak”, mire odakerül a sor.
Ha vannak testvéreid, akkor az idős szülők gondozása is elosztott felelősségé válhat. Előfordulhat, hogy meg kell beszélnetek, hogy szüleitek hogyan használhatják fel megtakarításaikat az őket érintő segítség kifizetésére. Bátoríthatod őket, hogy a felesleges holmiktól és tulajdontól megszabaduljanak.
Párkapcsolati problémák
Írtam korábban az üres fészek szindrómát érintő párkapcsolati problémákról. Nos, nemcsak a gyerekek kirepülése, de a szülő, mint újabb gyerek létezése is elkoptatja a párkapcsolatot.
Beszűkül az életünk a feladatokra és rohanásra, a logisztikára. Ezek miatt aztán a párkapcsolatban a kommunikáció teljesen megszűnhet a két fél között, ami eltávolodáshoz, majd teljes párkapcsolati halálhoz vezethet.
MIT TEHETSZ?
Erről egy egész cikket írtam korábban, mert minden életciklusban van érteleme az újrakapcsolódásnak. Várlak a sorok között.
Ősi indián bölcsesség jön a végére
“OIOOOOHALALALA”
Szerencsére beszélem a nyelvet, fordítok:
“Nehéz úgy végigmenni egy életszakaszon, ha nem tudsz tanulni mások tapasztalatából!”
Gyere beszéljünk a szendvicsgenerációs kihívásokról, a Szülők a B oldalon – Kezdj új kirakósba zárt Facebook csoportban. Egy fantasztikus szülői közösség, ahol mindenki önmaga legjobb B oldalas szülő verziójává válhat. Erről szól a Szülők a B oldalon.
Érdekel milyen az életem a B oldalon? Szeretnél több tartalmat az életközép időszakáról? Iratkozz fel ingyenes Substack csatornámra és garantáltan nem maradsz le semmiről!