Utolsó hajrában, mielőtt kirepül a gyerek – a szülői túlélőcsomag
Beütött a krach, a maró szomorúság, hogy 1-2 hét, néhány nap, esetleg hónap és vége? Egy korszak, egy szerep már a múlté. Egyszerre érzed a veszteséget és a leendő szabadság izgalmát. Az „üres fészek szindróma” valós, és ha épp a küszöbén állsz, ideje felkészülni, hogy ne legyél elveszve, amikor elmegy. Mert elmegy.
Hogyan őrizd meg az utolsó hajrában az épp elmédet, hogy ne azt mondd majd, hogy „úgy csapott le, mint a villámcsapás”?
Elengedni vagy nem elengedni?
Állj,
állj,
állj.
Csapó 2.
Na, álljunk meg egy szóra!
Ez nem egy szakítás.
A kérdés itt sajnos nem létezik.
Mégis érint az elengedés problémája.
Egy szakításnál erősen dilemmázol, hogy „Engedjem el? Ne engedjem el? Mi legyen? Mi lenne a jó? Képes vagyok elengedni? Nem vagyok képes? Mi van, ha soha nem leszek képes elengedni? Nem tudok így élni.”
Ezek a belső tipródások és belső monológok gyakoriak az üres fészek előtti időszakban is, azt kivéve, hogy valójában nincs választási lehetőséged. Az idő múlása elkerülhetetlen.
Egyszer elmennek.
A gyerekek elmennek. És újra visszakapod az otthonodat.
Akkor mégis mit kezdjünk a veszteségélménnyel a nagy hajrában?
Az elengedés, mint jelenséget egy veszteség élmény előz meg, és az elengedés egy veszteség feldolgozási folyamat.
„De akarja a franc ezt feldolgozni, hisz ő mindig a gyerekem marad!”
A nagy hajrában talán már megérintett az elengedés szele vagy már szét is tépett, és igyekszel megküzdeni a helyzettel.
Ráadásul rengeteg gyakorlati teendővel jár együtt e korszak.
Mi a másik lehetőség?
Tolhatod erőből a dolgot (azért sem foglalkozol vele, marad a rutin).
Evezhetsz árral szemben (tagadás fázisában maradsz, de akkor is eljön a nap).
Futhatsz hegynek felfelé (szándékosan nehezíted a helyzetet).
Csak ez irdatlan melós.
Aztán a vége általában keserű érzés, kudarc, még nagyobb üresség.
Amíg azt hiszed, hogy a „csak lazára veszem” vagy épp „túlkontrollálok”, vagy bármi más megold mindent, tévedsz.
Talán egy ideig működik is.
De ezzel csak “HARD” módban maradsz.
Mert az utolsó hajrában befelé kell fordulnod, a saját érzéseidet, viselkedési mintáidat kell megértened. Ahhoz, hogy újra egyensúlyba légy és lásd az előtted álló korszakot.
Például mikro felismerésekkel és mikro sikerekkel. Rövid időn belül. És máris elkap a flow élmény (áramlat).
Tudom, ez nehéz, mert még jelenleg mindig te fuvarozod. Keríted elő az utolsó utáni dolgot is az új otthonába, még a közös programokon jár az eszed. Az estéid és a hétvégéid gyakran az ő tervei körül forognak. Szeretsz is részese lenni ennek a nyüzsgő tevékenységnek.
Hogyan készülj fel te is a nagy hajrában az új életre, hogy amikor ez az időszak véget ér napokon, heteken belül, ne legyél magányos, üres fészeklakó, és ne érezd magad lemaradva?
Az üres fészekre való HAJRÁ felkészülés érzelmi és gyakorlati lépései
Kezdődik az egyetem.
Mindenhol az évszakos vándorlás jelei láthatók: dugók, párnákkal és kislámpákkal teli IKEA táskák élénk színű áradatai. A nap folyamán újabb vándorlási hullám kezdődik: a sírástól kivörösödött szemű szülők, akik üres otthonokba tartanak vissza, és zombi módra nyomják a gézpedált, ahol csendes konyha és érintetlen hűtőszekrény várja majd őket.
Te is csatlakozol a vándorláshoz?
Ez egy olyan időszak, amikor újra fel tudod fedezni önmagad, újra kapcsolatba léphetsz a partnereddel és a barátaiddal, és új hobbik és célok kitűzése is képbe kerülhet.
Bár ez a gyász és az alkalmazkodás időszaka lesz, a pozitívumokra való összpontosítás, a gyerekeddel való kapcsolattartás és a szükséges támogatása segíthet sikeresen eligazodni ebben az átmenetben.
Nézzük érzelmi oldalról!
1.Ismerd el és mondd ki, hogy mi vár rád!
Teljesen normális, ha a gyermekeid elhagyják otthonukat, és érzelmek széles skáláját éled át, beleértve a szomorúságot, a szorongást és a gyászt is.
Ez normális.
Egy lehetőség, hogy felfedezd újra önmagad. Használd ki ezt az időt, hogy a saját érdeklődési körödre, szenvedélyeidre és személyes fejlődésedre koncentrálj. Akár előre is beiratkozhatsz egy klubba, edzőterembe. Az üres fészek szindróma leküzdésének legjobb módja, ha vigyázol magadra. Ahelyett, hogy egy fejezet végét gyászolnád, próbáld meg várni egy új kezdetét!
Gondolkozol karrierváltáson? Szükséged van valamilyen coachingra az előrelépéshez? Van olyan terület, ahol igazán szeretnél dolgozni? Szükséged van további képzésre vagy más változtatásokra?
Tudom, amikor azon agyalsz, hogy honnan szerezz még kukát a gyereked albérletébe vagy kollégiumába, te vagy az utolsó. De, ha most nem kezded önmagad is tervezni, nagy lesz a csend, mikor hazaérsz az utolsó útról.
2.Légy aktív másokkal!
Kezdjetek újra esti randikra járni a pároddal, már most, míg otthon vannak a gyerekek. 20 éve nem töltöttél egy hétnél többet kettesben a férjeddel/feleségeddel? Ez most megváltozik. Bezárkózott hobbittá váltok vagy megtaláljátok újra egymást? Éleszd újra a romantikát, és erősítsd meg a kapcsolatodat.
Még most.
Beleértve a barátságokat is. Menjetek el kirándulni, akár a gyerekek nélkül. Csak a felnőttek. Ülj le akár hetente egy baráttal kévézni, kezd kiépíteni a rutinokat. Nem majd akkor, már most.
Fontold meg a társasági kör bővítését. Találkozz velük vacsorára, chatelj velük. Az is segít, hogy vannak más nők/férfiak az életedben, akik ugyanazokat az érzéseket élik át, mint te (szintén üres fészkesek). Ha gyermeked a napi rutinod fontos részét képezte, itt az ideje, hogy újragondold a stratégiádat, szépen lassan építsd le. Ne félj ettől az új szabadidőtől, használd ki a saját előnyödre.
- Kezdj el elnéző lenni magaddal!
A búcsúzás fájdalmas lesz, bármennyire is próbálsz felkészülni rá. Ne haragudj magadra a mostani érzéseid miatt, a szomorúságodért, engedd meg magadnak, hogy ítélkezés nélkül éld át ezeket az érzelmeket. Az érzéseid levezetésére szuper ötlet a naplóírás! Eközben építsd ki, hogy milyen formában fogtok kapcsolatot tartani a gyerekeddel. Fixáljátok le a heti telefonhívások időpontját, a családi hétvégék rutinját, ez segít a magányosság érzésén.
Nem veszted el a teljes kontrollt.
„Hisz csak hosszú nyaralásra megy.” Nehéz azzal foglalkozni, hogy ki is akarsz lenni a lelked mélyén, amikor pelenkákkal, kiömlött folyadékokkal és maszatos arcokkal vagy tele.
Most viszont van időd újra gondolkodni.
Nézzük a gyakorlati oldalról!
1.Rendezd el az otthonod.
Itt a lomtalanítás ideje. Szabadulj meg azoktól a tárgyaktól, amikre már nincs szükséged a gyerekek miatt, és teremts magadnak egy kényelmesebb, „sajátságos” teret. Előre segíthet megszokni, miközben még a gyermeked otthon van. Az otthon másképp fog kinézni, működni. Valószínűleg több szabadidőd lesz, kevesebb mosnivaló, kevesebb élelmiszert kell majd bevásárolni, és kevesebb lesz a zaj a házban.
Tedd otthonotokat frissé és újjá, miközben a gyereked szobáját meghagyod úgy, ahogy volt. Minimális rendrakással. „Ne feledd, csak hosszú nyaralásra megy, és egyszer majd annyira hosszúra, hogy tényleg ritkán fog hazajönni. Egész teammel az oldalán.” Tűzz ki új célokat: gondold át, mit szeretnél elérni életed következő fejezetében, és készíts tervet a megvalósításukra.
2.Kezdd el lefoglalni magad.
Kezdj el mozogni, vagy koncentrálj az egészségedre (fizikai és mentális jólét). Meglepődhetsz, hogy a programod könnyebben betelik, mint gondoltad. Lépj ki a komfortzónádból, és keress új hobbikat vagy tevékenységeket. Olyan eszközöket hozhatsz már most be a mindennapokba, amik már „bejáratott módon” töltik ki az üres járatokat a délutánjaidban, estéidben azokon a napokon is, amikor nincs már otthon.
Nem ér majd sokként az üres nappali látványa. Készíts egy bakancslistát: gondolj vissza egy időszakra, mielőtt megszületett a gyermeked. Milyen álmaid voltak? Itt az ideje, hogy végre cselekedj!
Már van egy listád azokról a helyekről a világ minden tájáról, ahová álmodtál eljutni? Már kutatod a lehetőségeket és tervezed az utazási költségvetést és ez egyre izgatottabbá tesz, hogy láthatod a világot?
- Készüljetek együtt arra a „hosszú nyaralásra”
Készen állsz a listákra, a csomagolásra és a költözésre? Sok szülő sokféle érzelmet él át, amikor gyermeke elköltözik otthonról. Izgalom, szorongás, gyász, aggodalom és félelem keverékét érzik.
Tehát akár az összeset. Készítsetek bevásárlólistát, menjetek el egy szülő-gyerek bevásárlótúrára, ahol úgy állsz hozzá az új életének berendezéséhez, mintha a legjobb barátodnak adnál fészekrakó tanácsot.
A lényeg az, hogy amit érzel, még mindig teljesen normális
De némi viszonylag egyszerű mentális felkészüléssel jobban fogod tudni átvészelni a változásokat. Az üres fészekhez való alkalmazkodás egy másik fontos lépése annak felismerése, hogy ha van partnered, lehet, hogy nem ugyanúgy dolgozod fel a tapasztalatot. Ezért olyan fontos időt szánni arra, hogy megbeszéljétek az elvárásaitokat és az aggályaitokat az üres fészekké válással kapcsolatban.
Beszéljetek már most a témáról a pároddal, a gyermekeddel. Esténként, a vacsora mellett, vagy séta közben, egy családi nyaralás alatt.
Tervezz egy utolsó nagy vacsorát, kirándulást vagy nyaralást felnőtt gyermekeddel. Együtt megoszthatjátok a múlt emlékeit, és élvezettel készülhettek az új történetekre.
„Vége lesz annak, amibe minden energiádat beletetted, és tudod, hogy jó munkát végeztél, de szembe kell nézned azzal, hogy: „Nos, ki vagyok én? Mi vagyok én? Mire való vagyok?” – ezektől a kérdésektől pedig nem kel félni.
Egész életedben szülő voltál, ez a munkád és ez a célod volt. Ez az életed hatalmas részét képezte, de új fejezet érkezik.
Az üres fészek azzá válik, amivé teszed. A pozitívumokra való összpontosítás segít. „Minden este sajtot és bort ehetek vacsorára”.
Tehát tedd ezt az időszakot az életedben ugyanolyan jelentőségteljessé és kifizetődővé, mint a gyermekeid nevelésével töltött időt. Ha ebben társakra vágysz, akkor olvass még a témában az „Üres Fészek Magazinban„. Ha vendéged vagyok egy kávéra és egy sütire, az összes privát tartalmat eléred egy teljes hónapon át. Ha csupán az ingyenes tartalmakat olvasnád, akkor is várlak nagy-nagy szeretettel a Substack oldalamon!
https://drjamboreszter.substack.com/
Íme a link, amire csak akkor kattintasz, ha elég bátor vagy “máshogy” csinálni. Ahhoz pedig kell egy kis vagányság. De szerintem az megvan benned.